Szálláshelyek, wellness, vendéglátás, szállás-utazás, belföldi turizmus, üdülési csekk, szállásfoglalás, útikalauz
Magyar Magyar
 
OnlineLap lapcsalád
MI KERESÜNK ÖNNEK SZÁLLÁST!
0-24-ig
Online kérés
A szolgáltatás díja:
2.000 Ft/keresés
Felhasználónév:
Jelszó:


Észak-Alföld / Hajdú-Bihar megye

Hajdúszoboszló


lapcsalád
Hajdúszoboszló

Hajdúszoboszló híres fürdőváros, Nagy-Alföld északkeleti részén helyezkedik el, Budapesttől 200 km-re, Debrecentől 20 km-re. Környékén három jellegzetes táj találkozik: a Hortobágy, a Hajdúhát, valamint a Sárrét-Berettyó vidéke. Hajdúszoboszló földrajzi elhelyezkedése minden korszak népét vonzotta. Régészeti leletek, tudományos kutatások bizonyítják, hogy a város területe az újkőkor óta lakott hely. A város régészeti lelőhelyeiről előkerültek az ún. "vonaldíszes kultúrára" jellemző anyagok: agyagból készített és szabadtűzön kiégetett edények, melyeket mintázattal díszítettek. A bronzkor közel ezeréves időtartalma alatt Szoboszló környékén sok nép megfordult. Cserepek, állatcsontok, gyöngyök bizonyítják, hogy szarmaták özönlötték el ezt a területet.

Honfoglaló őseink tartós megtelepülése ezen a tájon bizonyosra vehető, éppen a kedvező adottságok ismeretében, jól lehet e korszakból nincsenek még régészeti bizonyítékok. l. Géza királyunk adománylevelében találkozunk először a város akkori nevével, majd a Váradi Regesturm 1214-ben említi Szoboszlót, mint paptartó falut. Ez a terület is a Debreczeni család birtoka volt. A város további földesurai voltak: Hunyadi János, Szilágyi Erzsébet, Corvin János, Szapolyai János, Dobó István. A város sorsa a 16. században hasonlatos volt a környékbeli településekhez. 1552-ben a törökök feldúlták, lerombolták, kifosztották. A legnagyobb csapást 1594-ben szenvedte el Szoboszló, amikor a Krími tatárok gyakorlatilag megsemmisítették a várost. 1606-os hajdútelepítés sorsfordító változást hozott Szoboszló életében, amikor Bocskai István fejedelem birtokrészeket adományozott a lovashajdúknak. Ezután 1610-ben a város megkapta a vásártartási jogot. 1660-ban ismét nehéz évek következtek. Előbb Seidi-Ahmed budai pasa serege rohanta le és gyújtotta fel Szoboszlót, ami után három évig lakatlan volt a város. Majd mire az 1700-as évekre elérte volna régi nagyságát, következett a Rákóczi-féle szabadságharc, melyben az itt élő hajdúk igen nagy számban vettek részt. Megtorlásként 1705-ben császári katonák megtámadták és felgyújtották a várost, ám az 1710-es évekre a város ismét megerősödött, újjá építették a házakat és a templomot is. Az 1848-as szabadságharc idején a szoboszlóiak hősiesen küzdöttek, mint Bocskai-huszárok, a város pedig élelemmel és takarmánnyal segítette a honvéd seregeket. Sajnos a hajdúnemeseket a főkormányszékek soha nem ismerték el egyenrangúaknak az országos nemességgel. A hajdúnemeseknek adót kellett fizetniük, míg az országos nemesek 1836 óta mentesültek ezen kötelezettségek alól. Érthető, ha a hajdúnemesek utódai minden módon igyekeztek a kiváltságaikat érvényesíteni. E feszültségek egyik epizódja volt a Dóró-féle mozgalom, mely a hatalom megragadására irányult, s a törzsökös hajdúk javára újabb földrendezést követelt. A Dóró család régi hajdúnemes família volt. A mozgalmat 1825-ben katonai erővel verték le, vezetőit latartóztatták.

A 18. században lassanként kezdett fejlődni az ipar is a városban. 1831-ben a kézműiparosok céhet alapítottak. Az 1867-es kiegyezést követően Szoboszlón is megkezdődött az építés időszaka. Nagyobb üzemek (gőzmalom, ecetgyár, téglaégető) jöttek létre, helyi pénzintézet alakult. Aztán 1876-ban megszünt a Hajdúkerület, és létrejött a Hajdú vármegye, de a város ezután is rendezett tanácsú, önálló választókerület maradt. Élénk maradt a Kossuth-kultusz, és éltek a hajdú hagyományok is, mint emlékek, melyekhez érzelmileg, lelkileg kötődni lehetett a zavaros időszakokban is. Az l. világháború kirobbanása nyomán új fordulatot vettek az események, a súlyos gondok és a gyász időszaka következett. A háborúban 1051 hajdúszoboszlói halt meg. Az ezt követő román megszállás is óriási károkat okozott a városban. A kisváros életében a 20-as évek közepén történt nagy fordulat, mely Hajdúszoboszlót fölemelte és néhány évtized múltán világszerte ismertté tette. Szénhidrogén-kutatás kezdődött a városban, melyet dr. Pávai Vajna Ferenc geológus irányított, az első mélyfúrást a város bánomkerti részén végezték el. A városi tanács 1924-ben engedélyezte a próbafúrásokat a város közigazgatási területein. Már 339 m mélységben feltört a gáz, 500 méternél 44 fokos víz, majd 800 méternél kimutatható volt a jód és a bróm jelenléte a vízben, végül 1024 m mélységből nagy erővel tört fel gázzal együtt a 73 fokos hévíz, mely csőbe vezetve 27 m magasra szökött. A kémiai vizsgálatok csak hamar kimutatták, hogy a feltört hévíz páratlan a maga nemében. Dr. Bodnár János, a Debreceni Orvostudományi Egyetem Vegytani Intézetének tudós vezetője szerint a feltört víz "alkalikus-jódos-brómos-konyhasós hévíznek minősíthető, hozzáhasonló összetételű és hőmérsékletű víz nem ismeretes". Dr. Dalmady Zoltán balneológus, egyetemi tanár így fogalmazott: " A hajdúszoboszlói vizek töménységükben és összetételükben igen közel állnak az emberi szövetnedvek összetételéhez, tehát joggal nevezhető földből fakadt vérsavónak."

A tudósok a felvetését, ami szerint a szoboszlói hévíz gyógyhatású, csakhamar a gyakorlati tapasztalatok igazolták. A város vezetése elhatározta, hogy fürdőt épít. Ez a fürdő 1927. Július 26.-án nyílt meg a közönség számára, innen számítható tehát a ma már világhírű és az ország legnagyobb fürdőjének létrejötte. Már ekkor is volt rá lehetőség, hogy a fürdőzés alkalmával orvosi vizsgálat is történhessen. Még ebben az időben kijelöltek 19 hektárnyi területet a majdani gyógyfürdő részére. A fürdőzés, a gyógyhatás iránti érdeklődés pedig egyre nagyobb méretűvé vált, s már ez is arra szorította a városvezetést, hogy fejlessze a fürdőzés lehetőségeit, használja ki a gyógyhatás nyomán keletkezett nagy érdeklődést. 1934-ben hivatalosan is gyógyfürdővé nyílvánították a hajdúszoboszlói hévízfürdőt. 1935-37 között orvosi rendelő és inhalatórium épült, majd két újabb termálmedence, valamint hűtőtorony és ivócsarnok. Ekkoriban a vendégforgalom már elérte az évi 234.000 főt. 1938-ban elkészült a hullámmedence, majd egy pihenőcsarnok, és a négyhektáros csónakázótó. Később gyermek-medence, orvosi rendelő, pezsgőmedence következett. 1942-ben a teljes vízfelület már elérte a hatezer négyzetmétert, de még ez is kevésnek bizonyult, hiszen már évi félmillió ember kereste fel a gyógyfürdőt. 1947-ben dr. Ardó Sándor főorvos javaslatára új gyógyeljárást vezettek be: az iszappakolást. Minden évben történt valamílyen kisebb-nagyobb alakítás, bővítés, fejlesztés. 1958-ban elkészült a súlyfürdő, 1965-ben felújították az orvosi rendelőket. 1969-ben a gyógyfürdő látogatottsága elérte az egymillió főt. Elkezdődött az új termálfürdő, majd versenyuszoda építése. 1988-ban a fürdő elnyerte a Kiváló Vállalat kitüntetést, s hamarosan megnyitotta kapuit a fedett uszoda. 1991-ben részvénytársasággá alakították a gyógyfürdőt, melynek élén igazgatóság áll, és a többségi tulajdonosa a város önkormányzata. A nagy idegenforgalom hatására városszerte épültek gyógyüdülők, hotelek, szállodák. Nyitották meg kapuikat az apartmanok, apartmanházak, vendégházak, panziók, magánszálláshelyek és a kiadó szobák százai. Ma Hajdúszoboszló több mint 18 ezer vendéget képes egyszerre elhelyezni. A világhírű fürdő ma 30 hektárnyi területen működik. 1999-ben világszínvonalúvá épült át a gyógyfürdő. Az előtte lévő Szent István parkban kapott helyet Oborzil Edit, Hajdószoboszlón született iparművész különleges haranggyűjtemény adománya, mely fölé Rácz Zoltán építész emelt sajátos harangházat. A háttérben három dombon elhelyezve a magyar őstörténet jelképei láthatók.

A családi viziszórakozást szem előtt tartva, a Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő Rt. 2000-ben megépítette a strandon Magyarország első csúszdaparadicsomát, mely a hazai és külföldi látogatók körében egyaránt nagy népszerűségre tett szert, azonban a létesítmény rövidesen kicsinek bizonyult. Ezért 2002-ben az egészségturizmust kiemelten támogató Széchenyi-terv igénybe vételével, a több mint két milliárd forint összértékű beruházásból a teljes strandrekonstrukció mellett megtörtént az Aquapark bővítése is, illetve megépült Magyarország legnagyobb, 6200 négyzetméteres szabadtéri vízfelületű medencéje, a mediterrán tengerpart is.

Ezen folyamatos fejlődés és minőségi átalakítás eredményeként Hajdúszoboszló fürdőkomplexuma és termékei 2005-ben elnyerték a Dr. Shoji Shiba japán professzor alapított Shiba-díjat, a magyar Fürdőszövetség négycsillagos minősítését, az Észak-Alföldi Minőség Díját, valamint a Hajdú-Bihar Megyei Minőségi Termék védjegy címét. A város és a fürdő további tervei között szerepel egy turisztikai központ megépítése is, ahol non-profit jellegű szolgáltatások, illetve városi és régiós turisztikai kiállítások várják az idelátogatókat.

  • Rendezvények Hajdúszoboszlón

Április :
Hungarosparty hagyományos strandnyitó rendezvény
Május :
Majális
Hungarospa Alkotótábor
Repülőnap
Hajdúszoboszlói Grillétel- és Sörfesztivál
Június :
Hajdúvárosok Találkozója
Július :
Hagyományos fürdőbál és Hajdúság szépe-választás
Szoboszlói Folkhétvége
Augusztus :
Szoboszlói Dixieland Napok
Fogathajtó és Díjugraró Lovasverseny
Ünnepi fürdőbál
Országos Halfőző Verseny
Szeptember :
Bioétel - és Borfesztivál
December :
Óévbúcsúztató Csergetés a Hősök terén

Tourinform Iroda
Hajdúszoboszló, Szent István park 1-3.





  Főoldal Hírlevél, hírek Könyvjelzőkhöz Kezdőlapom Link küldése Kapcsolat Médiaajánlat  
 

Ingyenes regisztráció (szálláshelyek részére)

Írjon nekünk!
Észrevételek, javaslatok:
Név:
E-mail cím:
Ezt a kódot:
Kérjük írja ide:

Gyors megkeresés (szállás keresők részére)

Írjon nekünk!
Észrevételek, javaslatok:
Név:
E-mail cím:
Ezt a kódot:
Kérjük írja ide:
 
OnlineLap.COM www.onlinelap.com
Szálláshelyek, vendéglátás
Országos lap
Copyright ©2004- 2019. OnlineLap Média Összes oldalletöltés (2006. május 23. óta): 109502542