Szálláshelyek, wellness, vendéglátás, szállás-utazás, belföldi turizmus, üdülési csekk, szállásfoglalás, útikalauz
Magyar Magyar
 
OnlineLap lapcsalád
MI KERESÜNK ÖNNEK SZÁLLÁST!
0-24-ig
Online kérés
A szolgáltatás díja:
2.000 Ft/keresés
Felhasználónév:
Jelszó:


Bükk-hegység látnivalók - S

Bükk-hegység látnivalók - S


lapcsalád
Bükk-hegység látnivalók - S

Bükk-hegység

  • Lillafüred
  • Szalajka-völgy
  • Bél-kő
  • Dédesi várrom
  • Erdei Vasutak

Lillafüred

Lillafüred (Miskolc-Lillafüred), település Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, közigazgatásilag Miskolc része. Látványosságai közé tartozik a Palota-szálló, valamint a lillafüredi vízesés. Miskolc belterületétől több kilométerre helyezkedik el, tulajdonképpen az agglomerációban. A város egyik legmagasabb fekvésű része, a Bükk hegységben.

A név eredete

Gróf Bethlen András az 1890-es évek elején elhatározta, hogy a Hámori-tó közelébe kormányüdülőt építtet. A település nevét Bethlen unokahúgáról, Vay Erzsébetről kapta, akinek a beceneve Lilla volt. (Lilla Vay Elemérnek, Borsod vármegye akkori főispánjának testvére volt). 

Története

A Garadna-völgyben lévő eredeti kisebb tavat a Szinva és Garadna patakok találkozásánál felduzzasztották, és 1813-ban völgyzáró gátat építettek a vasmegmunkáláshoz (hámor - vízzel meghajtott kalapácsok) szükséges víz biztosítására.
Amikor 1920-ban Horthy Miklós kormányzó gróf Bethlen Istvánt kinevezte miniszterelnöknek, az új kormányfő a Népszövetség támogatásából építtette fel a Palota-szállót. Az építést követően napjainkig nagyszabású idegenforgalmi fejlesztések valósultak meg, melyekben ma is gyönyörködhetünk.
A Lillafüredi vízesést a Palotaszálló építésekor alakították ki, eredetileg a Szinva a Hámori-tóba torkollott. Ma Magyarország legnagyobb esésű vízesése.
Korábban, a rendszerváltás előtt egy Sziklának nevezett rejtélyes katonai objektum is működött a Hámori-tó partján, ami később diszkónak adott helyet, majd turistaszállás is volt, jelenleg kihasználatlan. Korábban az állomásépületben postahivatal is működött.

Látnivalók

  • Palotaszálló

A híres szálloda 1927 és 1930 között épült Lux Kálmán tervei alapján, neoreneszánsz stílusban. Mayer János, akkori földművelésügyi miniszter avatta fel. A szálló egyik étterme a közelmúltban reneszánsz étteremmé átalakított Mátyás-terem, ólomüveg ablakai a történelmi Magyarország várait ábrázolják. Az épületettől a Szinva-források felé hatalmas park terül el, botanikai ritkaságokkal. 

  • Függőkert

A Palotaszálló egy meredek emelkedő tetején található, ennek megerősítésére alakítottak ki egy támfalakkal tagolt teraszos sétány-rendszert. Itt található az Anna-mésztufabarlang, a József Attila-szobor, és az ország legmagasabb (20 méteres) vízesése, valamint István főherceg látogatásának emlékoszlopa. A függőkertet két oldalról a Szinva és Garadna patakok határolják, tetején a szálló helyezkedik el, az alján kőhídon át Hámor faluba sétálhatunk.

  • Lillafüredi Állami Erdei Vasút

Az erdészet épített 1920-tól kisvasutat (keskeny nyomtávú vasúti vonalat), elsősorban teherszállítási céllal. Jelenleg turisztikai célokra használják. Indulási állomása Miskolcon, a Kilián városrészben van, és Garadnáig közlekedik, télen fűtött kocsikkal. Megrendelésre egy szárnyvonalon Andó-kút felé is elmegy a vonat. Lillafürednél két alagút található a vasútvonalon. 

  • Barlangok

    A Palota-szállótól nem messze található három barlang mindegyikének van valami jellegzetessége:

    • Az Anna-mésztufabarlang mészkövei növényi mintákat őriznek, kialakulása miatt világritkaság.
    • Az István-barlang a környék legnagyobb cseppkőbarlangja, látnivalói a Nagyterem, a Kilátó és a Színházterem. Egyes termeiben légzőszervi betegeket gyógyítanak.
    • A Szeleta-barlang Lillafüredről egy meredek emelkedőn közelíthető meg. Kadić Ottokár feltárása alatt több százezer éves pattintott kőeszközöket találtak, melyek készítőit a barlangról Szeleta-kultúrának (tudományos szóhasználatban seletien) nevezte el.
  • Hámori-tó

A Hámori-tó a Garadna völgyében, a Szinva patak mésztufagátjának duzzasztó hatása miatt keletkezett. Először 1319-ben említik, egy pálos kolostorral kapcsolatos oklevélben Feltó-halastóként. A jelenlegi nagyságú tavat a 19. század elején hozták létre a Szinva és a Garadna patakok vizéből a kohászat állandó vízellátása érdekében, melynél gátszakadás a nagy esőzések hatására előfordult. A tó másfél kilométer hosszú, helyenként meglehetősen mély. A tavon nyáron csónakázásra és vízibiciklizésre van lehetőség. Partján a Neptun Búvárklub épülete található. A tó egyik partján Bánkútra vezető autóút, a másikon festői sétány található.

  • Herman Ottó Emlékház

Herman Ottó élete végén gyakran időzött gyermekkora színhelyén, az akkori Alsóhámorban, Pele-lak nevű üdülőjében, amely ma emlékház.

  • Molnár-szikla

A Hámori-völgy oldalában lévő sziklához, melynek tetején fakereszt áll, két különböző legenda is fűződik. Az egyik szerint a szikla onnan kapta nevét, hogy innen ugrott le a szegény molnárlegény és a gazdag molnár lánya, akik nem lehettek egymáséi. Egy kevésbé ismert, de Jókai által megörökített legenda szerint egy idős molnár ugrott le a szikláról, amikor megtudta, hogy fiatal felesége megcsalja.

  • Fehérkőlápa

A Lillafüredet rejtő völgy dél-keleti oldalán található terület elnevezése, mely nevét egy nagyszerű kilátást biztosító szikláról (Fehérkő) és az alatta fekvő, meredek esésű, a fennsíkra vezető, völgyszerű hegyoldalról (lápa) kapta. A fennsíkon a Fehérkőlápai turistaház is található, sok kikapcsolódási lehetőséggel, továbbá Bükkszentkereszt felé hatalmas tisztás terül el, ami kedvelt kirándulóhely.

  • Pisztrángtelep

Lillafüredtől néhány kilométerre a Garadna völgyében pisztrángtelep található, egy bővizű forrásnak köszönhetően. A látogatók itt friss sült halat is fogyaszthatnak, sokan járnak vásárolni is ide. Hasonló telep működik a Szalajka-völgyben.

  • Hámori-szikla

Lillafüred előtt, Miskolc felé egy kilométerrel a völgy szurdokká keskenyedik. Ennek mindkét oldalán sziklamászók által kedvelt, természetes fal található. Január végén itt rendszeresen jégmászó versenyt rendeznek.

Szalajka-völgy

A Szilvásváradon végződő Szalajka-völgy a Bükk-hegység egyik legszebb, a kirándulók számára legjobban kiépített része. A magashegységi jellegű völgy nevét a 19. században kapta az itteniek fő megélhetéséről, a latin sal alcali után szalalkálinak nevezett hamuzsír égetéséről. A Szalajka-patakban már hosszú ideje vadon él a sebes pisztráng, aminek szaporítása érdekében a patak medrét több helyen visszaduzzasztották, mesterséges neveldéket alakítottak ki. A völgyben mintegy 100 éve tenyésztik a pisztrángokat. Helyi specialitás a füstölt, sült pisztráng.
A völgyben közlekedik a Szilvásváradi Erdei Vasút.
A Szalajka-patak forrásai tipikus karsztforrások, szélsőséges vízjárással. A Szalajka-forrás egy rövid szakaszon bejárható cseppkőbarlangból tör a felszínre. Vize hideg, az éves középhőmérsékletnek megfelelő.
A Szikla-forrás a vízzáró agyagpala és a mészkő határán, egy sziklahasadékból tör elő. Időszakos forrás, aminek vize a Szalajka-forrásénál egy-két fokkal melegebb. Ebből valószínűsíthető, hogy mielőtt a felszínre érne mélyebb kőzetrétegeken (mélykarszton) halad át.
A vadaskert fő látnivalói a hazánkba az 1880-as években betelepített muflon (Ovis musimon), valamint a dámszarvas (Dama dama).
A források fölött magasodik az Istállós-kő; az Istállós-kő és a Tar-kő között, a hegység Virágos-sár nevű részén található a Bükki Nemzeti Park egyik nevezetessége, az őserdő.

Látnivalók

  • Fátyol-vízesés

A Fátyol-vízesés a Heves megyei Szilvásvárad fölötti Szalajka-völgy egyik fő nevezetessége,hazánk egyik kiemelkedő természeti szépsége. A Szalajka-patakot karsztforrások (Szikla-forrás, Szalajka-forrás) táplálják. Ezek vizéből, ahogy az a felszínre jut, az oldott széndioxid egy része elillan a levegőbe, az így túltelített vízből kicsapódik a kalcium-karbonát. A víz egy ilyen, mintegy 17 m hosszú mésztufagát 18 teraszán zúdul le.
Nevét egyesek szerint a vízpermet jellegzetes, fehér fátyláról, mások szerint a fehér, csipkéhez hasonlóan mintás mésztufáról kapta.

  • Erdei múzeum

A Szabadtéri Erdei Múzeum 1971-1974 között készült. Az érdekes múzeum az egykori "erdei ember" mesterségeibe nyújt bepillantást. Sok más érdekesség mellett látható faszénégető, fűrészüzem, az egykori sodronypálya és a vashámor is, melyben az ott található "Tilalmas a halászat ebatta" feliratú vastábla és a Kerektemplom betűi is készültek.

  • Istállós-kői-barlang

Az Istállós-kői-barlang egyike a négy, Magyarországon biztos és alapvető leletegyüttest szolgáltató barlangnak (Diósgyőr-tapolcai, Istállós-kői, Peskő-barlang, Szeleta-barlang).
Az Istállós-kői-barlang a Bükk legmagasabb csúcsa, a 959 m magas Istállós-kő oldalában nyílik 609 m magasan. A barlanghoz szerpentin jellegű turistaút vezet föl a Szalajka-forrás mellől. A hatalmas, háromszög alakú bejárat egy földtani törésvonal mentés alakult ki; mögötte egyetlen, tágas termet találunk.

  • Szilvásváradi Erdei Vasút

A Szilvásváradi Erdei Vasút menetrend szerint közlekedik Szalajkavölgy-Lovaspálya és a Fátyol-vízesés között a Bükkben 760 mm nyomtávolságú, 4,5 km hosszú, egyvágányú, nem villamosított vonalon.

Bél-kő

A Bél-kő a Bükk-fennsíkot körülölelő sziklasornak, az úgynevezett "kövek vonulatának" meghatározó indító tagja a Bükk nyugati részén. A hegy fehér sziklái 100 millió évvel ezelőtt emelkedtek ki az eltűnő őstengerből. Magasba törő, éles peremű sziklák tövében ritka, védett növények bújnak meg. Hazánkban egyedül itt található meg a fokozottan védett szirti pereszlény, és az országosan csak két másik helyszínről ismert, fokozottan védett korai szegfű és a magyarföldi husáng.

  • A levágott hegy

A Bélkő oldalában 1963-ig folyt két mészkőbánya tölcséres művelése, ekkorra azonban a bányafal veszélyessé vált, ezért a termelést a hegygerinc tetején folytatták. A felső kőbánya 2002-ig, a bélapátfalvai cementgyár bezárásáig üzemelt. Ezalatt gyakorlatilag legyalulták a Bélkő' tetejét, számítások szerint ma 7 millió köbméter hiányzik a hegyből.
A hegy 550 méter feletti "sapkáját" 2008. február 15-én védetté nyilvánították.
A hegy eredeti csúcsa áldozatul esett a cementgyártásnak, azonban egyik épen maradt ormáról fantasztikus panorámában lehet része a túrázóknak. Ez egy mesterségesen kialakított orom a csúcsra vezető Bélkő Tanösvény végén. Jól belátható innen a Bélapátfalvát körülvevő dombvidék, a Bükk vonulatai Szarvaskő irányába, a távolban kéklő Mátra, valamint az alattunk elterülő felhagyott felső kőbánya. A tanösvényen visszaindulva pár száz méter után a Bükk északi lejtőit, és csúcsait vehetjük szemügyre, tiszta időben pedig akár a Tisza és a Tátra is ellátszik idáig. 2003-ban adták át a Bélkő Tanösvényt.

Dédesi vár

A dédesi vár Borsod-Abaúj-Zemplén megye nyugati részén, Nagyvisnyó és Dédestapolcsány közelében található, a Bükk-hegység északi részén, a Bükki Nemzeti Parkon belül. Gépkocsival a Bán-völgy irányából közelíthető meg a vár a völgy elején haladó műúton. Ezt követően a sárga, majd a kék L (vár) jelzésű túraúton lehet gyalogosan megközelíteni a várrom területét. A várhegy 579 méter magas, mészkő alapanyagú.

  • Története

Dédes vára a XIII. században épült gótikus stílusban IV. Béla királysága idején, már a tatárjárás után. Első említése 1254-ből való. Építője Ernye bán, a király hűséges híve volt. A század második felében, illetve a XV. században a vár többször is tulajdonost váltott, általában Diósgyőr várával közös tulajdonosai voltak. A végső tulajdonosa a Palóczi család lett, akik egészen 1526-ig birtokolták a várat, mígnem a család utolsó férfi tagja, Palóczi Antal a mohácsi csatában elesett. Ezt követően a Dobó és Perényi család vitázott a vár tulajdonlásán, amely 1526. után János királyhoz került. Az uralkodó 1537-ben adományozta Perényi Péternek a várat és birtokait. A dédesi vár fennhatósága alá tartozott Dédes és Sajószentpéter város, valamint Tardona, Nagyvisnyó, Tapolcsány, Mályinka, Szilvásvárad és Rátótföldje. Perényi Péter fia, Perényi Gábor utód nélkül halt meg, így a vár Erdőhegyi Boldizsár birtoka lett.
A várat 1567. április 1-jén kezdték el ostromolni a törökök Hasszán temesvári basa vezetésével. A várat Bárius István várnagy védte, akit még Perényi Gábor tett meg posztjára. Noha 15 napig bámulatos ellenállással sikerült védeni a várat az óriási túlerővel szemben, a fogyatkozó készletek mellett egyetlen esély maradt: a menekülés. Bárius várnagy a megmaradt puskaport a vártorony alá hordatta össze, majd a vár elhagyása után egy kanóc segítségével a betörő törökökre robbantotta az építményt, amely 400 török katona sírjává vált. Hasszán basa bosszúból a vár megmaradt részét is leromboltatta, és innentől kezdve egészen napjainkig a dédesi vár romvárként van nyilvántartva.
A vár egy bástyájának sarokfalai még láthatók, illetve az egykori erőd helyén több helyen várfal maradványok tűnnek elő a bokrok közül. Ezek állapota igencsak leromlott.
A megmaradt egyetlen bástya romjain az Ózdi Kohász Sport Egyesület Természetjáró Szakosztálya 1967-ben emléktáblát helyezett ki, amely a vár pusztulásának 400. évfordulójának állít emléket. 

  • Műemlékvédelem

A dédesi várrom megmaradt részei igen gyér állapotban vannak. 2008. nyarán a balesetveszélyessé vált egyetlen bástyát a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal korláttal vette körül, illetve a leginkább omló falrészt fenyő rudakkal megtámasztotta. Ezen túl semmilyen konzerválási és felújítási lépés még nem történt, a várrom a XX. század közepén végzett minimális állagmegóváson túl eredeti állapotában várja sorsát.

  • A Kisvár

A tájat messziről meghatározza a dédesi Várhegy mellett található, lényegesen kisebb mészkő szikla, a Kisvár. Ez a gyönyörű képződmény nem képezte a vár részét, nevét alakja és külseje miatt kapta. Amellett, hogy északkeleti oldala népszerű sziklamászó hely, a déli-délnyugati oldala felszerelés nélkül is megmászható kellő körültekintéssel és óvatossággal. Erről a helyről nem csak a Bükk északi oldalára - például Három-kő - nyílik kilátás, hanem délnyugat felé a Mátra, észak felé a Felvidék hegyvonulatai, közvetlen közel nyugatra pedig a dédesi várnak is otthont adó Várhegy látható. A Kisvár teteje gyakorlatilag két lapos területből áll, amely kellemes pihenőhelye lehet egy túrának, és akár sátorozásra is alkalmas. A kilátás miatt érdemes megmászni a csúcs meredek és köves oldalát.

Erdei Vasutak

  • Lillafüredi Állami Erdei Vasút

A Lillafüredi Állami Erdei Vasút Miskolc, Dorottya utca - Garadna vonala 14 km, Papírgyár-Mahóca vonala 11 km hosszú. A vonatok mindkettőn menetrend szerint közlekednek.

  • Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút

A Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút menetrend szerint közlekedik május 1. és szeptember 30. között a Bükkben 5 km hosszú vonalon. Üzemeltetője az Egererdő Zrt. Ma kizárólag turisztikai célú személyszállítási feladatokat lát el.

  • Szilvásváradi Erdei Vasút

A Szilvásváradi Erdei Vasút menetrend szerint közlekedik Szalajkavölgy - Lovaspálya és a Fátyol-vízesés között a Bükkben 760 mm nyomtávolságú, 4,5 km hosszú, egyvágányú, nem villamosított vonalon.
Lap tetejére





  Főoldal Hírlevél, hírek Könyvjelzőkhöz Kezdőlapom Link küldése Kapcsolat Médiaajánlat  
 

Ingyenes regisztráció (szálláshelyek részére)

Írjon nekünk!
Észrevételek, javaslatok:
Név:
E-mail cím:
Ezt a kódot:
Kérjük írja ide:

Gyors megkeresés (szállás keresők részére)

Írjon nekünk!
Észrevételek, javaslatok:
Név:
E-mail cím:
Ezt a kódot:
Kérjük írja ide:
 
OnlineLap.COM www.onlinelap.com
Szálláshelyek, vendéglátás
Országos lap
Copyright ©2004- 2018. OnlineLap Média Összes oldalletöltés (2006. május 23. óta): 105322338